Hírek

Elérhetőségek

Tájékoztató kutak fennmaradási engedélyezési eljárásához

TISZTELT LAKOSOK!

 

Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. Ezek keretében nagyobb teret kapott az Alkotmánybíróság döntése, ami vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosításáról szólt.

 

Az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek mondott jogszabály eltörölte volna azt a kitételt, hogy a 80 méternél nem mélyebb kutak fúrásához, fenntartásához sem engedély, sem bejelentés nem szükséges.

 

Így visszaállt a korábban hatályos szabályozás.

 

Az elmúlt napokban több kérdést kaptunk a polgármesteri hivatalban a médiában megjelentekkel összefüggésben.

A kutak létesítésével, az engedély nélküli ásott és fúrt kutak bírság nélküli utólagos fennmaradási engedélyeztetésével kapcsolatban felmerült kérdésekre tekintettel megpróbálom összefoglalni a kutakat érintő szabályokat:

 

Kutak tárgyában megkülönböztetünk:

  1.  új kútra szóló létesítési engedély és
  2. engedély nélkül készült kútra vonatkozó fennmaradási engedélyt.
     
    Az új kútra szóló engedélyezéshez szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet rendelkezik, amely 2018. január 01. napján lépett hatályba.
     
    A nem gazdasági célú vízkivételt szolgáló kutakat a helyi jegyző engedélyezi.
    Az engedély nélkül készült kúttal kapcsolatban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - 2018. január 01. napjától hatályos - 29.§-a rendelkezik, ami alapján az engedély nélkül készült vízkivételt biztosító vízilétesítmény után vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.
    A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a vízgazdálkodási bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
    Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
    a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
    b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
    A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része.
     
    A fennmaradási engedély iránti kérelmet is a jegyzőhöz kell benyújtani.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A fennmaradási/üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtása a csatolt formanyomtatványon lehetséges.

Sokan nem tudják, de a ház körüli szikkasztók létesítése is engedélyhez kötött. A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá

a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint

a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

Fontosnak tartom megismételni, hogy a tájékoztató a készítése időpontjában hatályos jogszabályok figyelembevételével történt.

Harsány, 2018. október.

dr. Kántor János

jegyző

Csatolmány(ok):